Minden, amit a rövidlátásról (myopia) tudni érdemes

Az éleslátás feltétele, hogy egy adott pontból a szembe érkező fénysugarak pontosan az ideghártyán egyesüljenek (fókuszpont). Ez a fénytörő közegek segítségével (szaruhártya, szemlencse) valósul meg. Tehát akkor látunk élesen, ha a fókusztávolság és a szem optikai tengelyének hossza azonos. Adott fénytörési érték mellett a különböző távolságokból érkező fénysugarak fókusztávolsága is különböző, a közelebbi tárgyak esetén nagyobb törőerő kell az éleslátáshoz.  Akkor beszélünk jó fénytörési értékről, ha egy szem nyugalmi helyzetben a 3m-nél messzebb lévő tárgyakról kap éles képet. Ahhoz, hogy az ennél közelebbi dolgokat is élesen lássuk, a fénytörő erőt kell növelni, melyet a sugárizom a szemlencse domborításával ér el.

A betegség optikai háttere

Myopia esetén a fókuszpont az ideghártya előtt van, így hamarabb találkoznak a fénysugarak, mint ahogy eljutnának az érzékelő sejtekig. Azaz a szem fénytörő ereje, azaz a fókusztávolság, és a szemgolyó hossza között aránytalanság áll fenn. A beeső fény még akkor is túl erősen törik, ha a sugárizmok ellazult állapotban vannak, így a távolabbi dolgok képe „életlenné” válik. A rövidlátás mértékétől függ, hogy ki milyen távolságig lát élesen. Pl. egy -2.0D-s korrekciót igénylő ember fél méterig élesen lát, azon túl már elmosódik a világ.

Mi okozhatja a rövidlátást?

Tekintve, hogy ennek a fénytörési hibának az alapja a fénytörési érték, és a szemtengely hosszának aránytalansága, így vagy a normálisnál kissé hosszabb (nagyobb) szemgolyó (tengelymyopia), vagy a szaruhártya, szemlencse megnövekedett törőereje (törési myopia) a közvetlen ok.

A tengelymyopia általában a szem normális fejlődésével, növekedésével függ össze, így legtöbbször iskolás korban jelenik meg, és a szemgolyó növekedésének befejeződéséig fokozódik (kb. 25 éves kor). Gyakoriság, felismerés, követés, és folyamatos kezelés szempontjából ez a jelentősebb csoport.

A törési myopia általában későbbi életkorban jelentkező betegségek következménye, melyek a szemlencse fénytörő erejét befolyásolják.  Ilyen például a cukorbetegség, vagy a kezdődő szürkehályog.  Ennek kezelése általában a szemlencse cseréjét igényli.

Hogyan ismerhető fel?

A myopia görög eredetű szó, melynek magyar megfelelője a „hunyorgó”, „pislogó”.  A rövidlátásban szenvedők a közeli tárgyakat élesen, míg a távoli objektumokat elmosódva, homályosan látják.

Tekintve, hogy általában gyermekkorban kezdődik, a szülőknek fokozottan kell erre figyelni, ugyanis a kisebb gyermekek nem szólnak, ha lassan, évek alatt megromlik a távoli látásélességük. Nem ritka eset  a gyermekszemészeti szakrendeléseken, hogy azért küldik a tanulót, mert jelentősen leromlik a tanulási eredménye, és a pedagógusban merül fel, hogy a gyermek talán nem látja a táblát. Sajnos gyakran előfordul, hogy ilyen esetekben olyan mértékű hibát találunk, melynek kialakulása már több éve tart.

Mértéke:

  • enyhe: 3,00 dioptriáig
  • közepes: 3,00-6,00 dioptria között
  • erős: 6,00 dioptria felett

Milyen életkorban alakulhat ki?

A fent ismertetettek alapján tehát a rövidlátásnak több típusa is van, ezek más és más életkorban alakulnak ki. A ritka, veleszületett rövidlátás kezdettől fogva jelen van, és nem múlik el a gyerekkor alatt. A gyermek- és fiatalkorban kialakult rövidlátás jellemzően 25 éves kor előtt alakul ki, és fokozódik, míg a korai felnőttkorban kialakult rövidlátás 20 és 40 éves kor között. Előfordulhat még a késő felnőttkorban fellépő rövidlátás, ami 40 éves kor felett jelentkezik.

Elterjedtsége: körülbelül az emberek 10%-a rövidlátó, de az előfordulása egyre gyakoribb a gyermekek körében.

Hogyan kezelhető a rövidlátás?

A rövidlátás kezelése többnyire a szemvizsgálatot követő negatív görbületű (konkáv) szemüveg felírásával történik, ezt helyettesítheti kontaktlencse, illetve már nem fokozódó, stabil állapot esetén (ált. 25 év feletti életkor) kezelhető műtéti úton, a szaruhártya felszínének lézeres formázásával.

Milyen egyéb problémát okozhat a rövidlátás?

A kisebb fokú rövidlátás nem jár a szem egyéb anatómiai elváltozásaival. A közepes, és nagy fokú rövidlátás viszont megnöveli az esélyét számos egyéb komoly szemészeti betegségnek. Ilyen lehet a zöldhályog, az üvegtest elfajulásos állapotai, a retinaleválás, vagy az éleslátás helyének (macula) sorvadása.

Milyen kezelést, követést igényel a rövidlátás?

Gyermekek esetében az évenkénti szűrés elengedhetetlen. Ennek elvégzésére az iskolai védőnői szűrések elegendőek. Ha ilyen szűrések nincsenek, akkor a gyermekorvos is el tudja végezni. Amennyiben a szülőben bármilyen kétely merül fel, akkor szemorvos felkeresése javasolt.

Ismert rövidlátó gyermekek viszont rendszeres szemészeti vizsgálatot igényelnek, melyet általában évenként elegendő elvégezni. Tekintettel a betegség progrediáló (fokozódó) voltára, ez az évi rendszeres szemorvosi vizsgálat viszont elengedhetetlen.

Felnőttek esetében általában 2 évente javasoljuk a szemorvosi szakvizsgálatot.

Előzze meg a bajt, kérjen időpontot szemész szakorvosainktól!