Minden, amit a zöld hályogról (glaucoma) tudni érdemes

A zöld hályog orvosi elnevezése az ókori görög glaucoma (jelentése kékeszöldes szín) szóból ered, amely a betegség során kialakuló, zöldes színű szaruhártya-elváltozásra utal. Az elnevezés egészen Hippokratészig vezethető vissza, hiszen már az ő idején ismert volt ez a látási nehézséget okozó probléma. A köznyelvben sokan keverik ezt a betegséget a szürkehályoggal, azonban a két betegség közti legnagyobb különbség, hogy míg az előbbi teljesen gyógyítható, addig a zöld hályog okozta látásromlás maximum megállítható, de vissza nem fordítható.

A betegség optikai háttere

A zöld hályog kialakulásának hátterében a szem belső nyomásának megemelkedése áll. Ennek normál szinten való tartásáért a szemben található folyadék, azaz a csarnokvíz termelődésének és elfolyásának megfelelő aránya felelős. A szemnyomás megemelkedése, azaz víztöbblet fennállása esetén a szaruhártya vizenyőssé válik és a látóidegfőben vérellátási zavart okoz, amelynek következtében az ideghártya és a látóidegfő sejtjei elpusztulnak.

Milyen korban és miért alakulhat ki a zöld hályog?

A betegség bármikor kialakulhat, azonban a kor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűség van erre. A 40 éves lakosság mindössze 2%-át érinti világszerte ez a betegség, míg a 70 évesek körében ez az arány már 10%-ra emelkedik.

Továbbá, bizonyos tanulmányok arra mutattak rá, hogy genetikai öröklődésre is van esély, így azok körében, akiknek felmenői közt van ilyen problémával küzdő, nagyobb az esély a betegség kialakulására, mint másoknál. Ezen felül az alábbi tényezők kockázatnövelőknek számíthatnak: nagyfokú rövidlátás, cukorbetegség, magas vérnyomás, szteroid hatású készítmények tartós szedése, korábbi szemsérülés vagy műtét.

Milyen típusai vannak?

A zöld hályog tipizálását kétféleképpen tehetjük meg. Amennyiben a glaucoma-t más szemészeti betegség is kíséri, akkor másodlagos, azaz szekunder-, míg, ha egyedüli problémaként áll fenn, akkor elsődleges zöld hályogról beszélhetünk. Ez utóbbinak különleges csoportját képezi a betegség veleszületett változata, amely esetén jellemzően a csarnokvíz elvezető rendszere nem fejlődött ki rendesen.

Továbbá a csarnokzug felépítése alapján megkülönböztetünk nyitott zugú, azaz simplex, illetve zárt zugú, azaz congestív zöld hályogot is. Így a kétféle kategorizálás után négy csoportot különíthetünk el, amelyek az alábbiak: elsődleges nyitott zugú; másodlagos nyitott zugú; elsődleges zárt zugú; másodlagos zárt zugú.

Hogyan ismerhető fel?

A zöld hályog sajnos sok esetben, a kezdeti fázisban tünetmentes, éppen ezért nagyon veszélyes. Az elsődleges nyitott zugú zöld hályog esetén ez kifejezetten jellemző, ezért sok esetben már nagy látótérvesztés hatására veszi észre a beteg a problémát.

Egyéb esetekben a fej és szemfájás, a homályos, beszűkült látás, a fényforrások körüli szivárványőrök jelezhetik a betegséget, valamint szélsőséges esetben a roham.

Hogyan kezelhető?

Nagy általánosságban elmondható, hogy a betegséget prosztaglandin-származék szemcseppekkel kezelik, amelyeknek szemnyomáscsökkentő hatása van. Ezen felül adott esetekben gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet, sőt, amennyiben ez utóbbi érzékenység miatt nem lehetséges, vagy nem hoz eredményt, akkor műtéti beavatkozásra is sor kerülhet.  Továbbiakban az alkategóriákhoz tartozó kezelést olvashatják.

Az elsődleges, nyitott zugú glaucoma számít a legelterjedtebbnek a zöld hályogos megbetegedések közül, hiszen a 90%-át az ilyen típusú glaucoma teszi ki. A bizonytalan, feszítő érzéssel járó, mindkét szemet érintő változat esetén élethosszig tartó, szemcseppes kezelésre szorul a páciens.

Az elsődleges, zárt zugú betegséggel járó glaukómás roham esetén azonnali, kórházi kezelést igényel, amely során vízhajtó hatású infúziót, tablettát vagy szemcseppet kap a páciens, hogy csökkentsék szemnyomását. Azért van szükség a gyors kezelésre, mert ez esetben akár 24 óra leforgása alatt meg is vakulhat a beteg. A néhány órás roham jellemzően az egyik szemet és a homloktájt érintő erős fájdalommal kezdődik, ekkor csökken a látásélesség, homályos képet tapasztal a páciens és szivárványos köröket lát a fényforrások körül. Továbbá a vörös szem pupillája tapintásra kőkemény.

Megelőzése

A másodlagos glaucoma kialakulása rendszeres szűrővizsgálatokkal sok esetben megelőzhető, hiszen így időben el tudja kezdeni a páciens a szükséges kezelést.  Továbbá a vércukorszint, a vérnyomás egészséges tartományban való tartása, a sportos, szénhidrátokban nem túlzó táplálkozás is segíthetnek minimalizálni a kialakulás kockázatát.

Előzze meg a bajt, kérjen időpontot szemész szakorvosainktól!